MAZS Alapítvány, American Jewish Joint Distribution Committee logo
Szeretet, szolgálat
Szombat, 2006. április
A Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány (Mazs), melyet a Joint alapított a rendszerváltás után, immár 15 éve segíti a rászorulókat. Kiemelten közhasznú szervezet, fő feladata a vészkorszak túlélőinek támogatása, ápolása és anyagi segítése. Ám tevékenysége ennél szerteágazóbb: gyermekjóléti program, ingyenes jogtanácsadás, élelmiszercsomagok házhozszállítása, a fogyatékkal élők segítése, munkahelyteremtés a nehéz helyzetű nők számára… és a felsorolás itt még korántsem ér véget.
Copyright MAZSA szőke, karcsú Amira kétgyermekes családanya. Gyerekeit, az óvodáskorú Hannácskát, és Balut, a lubavicsi iskolába járó „nagyfiút” évek óta egyedül neveli. Vasárnap este találkozunk, az asszony szoros munkarendje miatt kissé szokatlan időpontban. A család jelenleg egy piciny, de kedves belvárosi lakásban él, amelyet a zsidó hitközségtől bérel. Miután a fiatalasszony évek óta nem tudott eredeti, intarziakészítő szakmájában elhelyezkedni, filozófiai tanulmányait is abbahagyván, egy írószer üzletben vállalt munkát. O a családfenntartó, hárman élnek egyetlen keresetből. A vallási gyökereihez visszatalált asszony több mint tíz éve elvált, egykori hitvese pedig semmilyen hajlandóságot nem mutatott a tartásdíj fizetésére. Amira hasztalan fordult a hatóságokhoz, és hiába vette igénybe az Igazságügyi Minisztérium ingyenes jogsegélyét, egyetlen hivatal sem tudta elintézni, hogy megkapja jogos jussát. Az elszánt asszony rokonaitól és ismerőseitől hallott róla: a Síp utcában talán tudnak segíteni. Felvette a kapcsolatot a Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány jogászával, és dr. Kovács Pál két hónap alatt kijárta neki a régi adósságot. Tavaly decemberben pedig Hanna óvodájában hívták fel Amira figyelmét arra, hogy további segítséget is kaphatnak a Mazstól. „Segítőmmel, Margit Ildikó szociális munkással egy formanyomtatványt kellett kitöltenünk. Elsősorban a szociális helyzetünkre voltak kíváncsiak, és az is fontos volt, hogy a zsidó közösség tagjai legyünk. Szinte utolsóként értesültem a lehetőségről, úgyhogy néhány napom volt az adminisztrációra.” – mesélte Amira, aki hamar hozzá is jutott a támogatáshoz. Az alapítvány gyermekjóléti programjától a család tavaly – több mint száz hasonló helyzetű családhoz hasonlóan – 50 ezer forint támogatásban részesült, amelyet élelmiszerre, gyógyszerre, és ruhaneműre fordított. A magyarországi Joint jóvoltából pedig egy konyhai robotgéppel gyarapodott a háztartás. „Önzetlenek és segítőkészek a Mazs munkatársai, leginkább maguk keresnek fel, hiszen a munkabeosztásom miatt képtelen lennék bemenni az alapítványhoz.” – mondja. Megfordult a fejében, hogy állást vállalna a Mazs-nál. Amira úgy vélekedik, hogy igazi szolgálat a rászorulók, és a túlélők segítése. „Eddig ők adtak nekem, hátha egyszer én is adhatok nekik.”

A hetvenes éveiben járó Mirjam néni egy hűvös reggelen fogad nyolcadik kerületi lakásában. Szobáját régi emlékek díszítik. Segítőjét, Kovács Tímea szociális gondozónőt családtagként öleli meg az életvidám idős hölgy, aki aktív korában tanulmányi főelőadóként dolgozott egy nagy múltú fővárosi egyetemen. „Három éve történt meg velem, hogy a reggeli ébredés után nem tudtam, ki vagyok, hol vagyok és egyáltalán mennyi idős vagyok…” –mesélte a 18 éve egyedül élő asszony, aki akkor döbbent rá, hogy állandó segítségre van szüksége. Jelenleg vidéken élő lányával együtt keresték fel a Mazs Síp és Tüköry utcai központját. „Nagy biztonságot nyújt, hogy hetente háromszor jár hozzám a segítőm, nélküle tehetetlen lennék.” A gondozónő bevásárol, patikába jár, számlát fizet, de nem rest vasalni és mosni sem a lakásából alig-alig kimozduló asszony számára. A vészkorszak idején a családjával együtt Budakeszin bujkáló Mirjam néni gyógyszertérítést is kap, és taxi-csekket, ha orvoshoz kell mennie. „Természetesen be kell mutatnom a megfelelő igazolásokat és a számlákat. Nagyon helyes, hogy mindent igazolni kell.” Az idős hölgy, aki 1944-ben a nagyanyját vesztette el, kéthavonta élelmiszercsomagot is kap, melyben cukrot, csokoládét és kakaót, sót és konzervet talál. Hallásjavító készülékéhez ugyancsak az alapítvány juttatta hozzá. Kovács Tímea gondozónő elmondta, hogy a gondozottak kérvényeit minden évben felülbírálják: ilyenkor figyelembe veszik az érintett jövedelmét, kiadásait, rezsiköltségeit, és egészségi állapotát. Mirjam néni egyébként a közeljövőben úgynevezett body-guardot is kap a Mazs-tól: az óraszerű speciális szerkentyű megnyomásakor azonnal kijönnek a mentők. „ Szinte valamennyi ismerősömet segíti a Mazs, és mind ugyanolyan jó véleménnyel vagyunk erről a nagyon emberi és segítőkész csapatról.” – mondja Mirjam néni, aki az ajtóban magához von: „Timike pedig az őrangyalom”.

Egy kora reggeli órán ellátogatok a Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány Tüköry utcai részlegébe. Többek között itt működik a Mazs látásjavító- és szemüvegcsere programja, s a hangos könyvtár is. Daru Ildikó programvezető immár 20 éve dolgozik szociális pályán, büszkén vezet be a 15 éves múltú könyvtárba, ahol korán reggel négy látogató lapozgatja a Braille-írásos köteteket, vagy éppen „hangos könyvet” hallgat. A mintegy 200 művet elsősorban zsidó témákból válogatták össze: egyebek mellett Heller Ágnes, Herman Wouk, John Lukacs és Vámos Miklós felolvasott könyvei sorakoznak a polcokon, mindegyik öt példányban. Az állomány létrehozását, a Braille írásos imakönyvek elkészítését az American Jewish Braille Institute segítette, a könyveket pedig neves előadóművészek olvasták fel Budapesten, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének stúdiójában. Daru Ildikó szerint jelenleg körülbelül 200-an látogatják a könyvtárt, ahol nemcsak a beiratkozás, hanem a kölcsönzés is ingyenes. Ez a hely elsősorban a budapestieké, de már öt vidéki hitközségben is létrehoztak fiókállományt.

A projektvezető büszkén nyom a kezembe egy tucat kazettát, címük: „Sátor”. Az évente hatszor, 600 példányban megjelenő hangos újság rendkívül nívósan tájékoztat a zsidó élet jeles eseményeiről és hétköznapi problémáiról. A Sátor ráadásul a határon túli magyar ajkú hitközségekhez is eljut.

Ildikó nemcsak a hangos könyvtárért felelős, nála vehetik igénybe a rászorulók - elsősorban a túlélők – az úgynevezett szemüvegprogramot is, amelyet immár második éve működtet a Mazs. Eddig 600 új szemüveget adtak át térítésmentesen. „Volt olyan ügyfelem, aki köszönőlevelet írt nekem, és Birminghamba is, ahol gyártják a szemüvegeket. Optikushoz vitte a lencséket, aki dicsérte a remek csiszolást, szerinte legalább 60-70 ezer forintba került volna a szemüveg.”

Beszélgetésünkbe bekapcsolódnak a látogatók: dr. Bodor Ödön megjegyzi, hogy semmiképp se feledkezzünk meg a „beszélő órákról” sem: a gombnyomásra pontos időt közlő készülékeket ugyancsak a Mazs bocsátotta a nem látók rendelkezésére. Bodor úr egyébként úgy látja, hogy a magyar felekezetek közül leginkább a zsidó szervezetek aknázzák ki lehetőségeket, és ők segítenek a legtöbbet a rászorulókon. Dr. Bíró Edit pedig felidézi, mennyire meghatódott, amikor néhány könyvtárlátogatás után személyesen kereste fel Daru Ildikó.

A Tüköry utcai Mazs irodában működik az önkéntes munkások központja is. „Minden segítő lélekre szükségünk van, nálunk nincsen szabadnap” – állítja egyik irányítója, Rákosi Judit. Elmondja, hogy az önkéntes segítői munkát 8 évvel ezelőtt vezették be. A Mazs jelenleg százötven különböző korú önkéntest foglalkoztat; sokuk a lakásán keresi fel a magányos embereket, de számosan kórházi látogatást is vállalnak, a bentlakásos otthonokat is felkeresik, és az Alapítványnál adminisztrációs, ügyfélszolgálati tevékenységeket is végeznek. Egyik büszkeségük a Barátkozzunk Klub: az alapítvány Budapest három kávéházában havonta vendégül látja a társaságra vágyó, magányos embereket. A Kapcsolat programban pedig azokat az idős személyeket hívják fel a képzett munkatársak, akik nem képesek elhagyni a lakásukat. Jelentős még a zsidó iskolákból érkező fiatal önkéntesek programja, akik rendszeresen ajándékcsomagokat visznek ki az idős holokauszt-túlélőkhöz, Salamon Edit koordinálásával.

Az önkéntes munkára jelentkezők kérdőívet töltenek ki, ennek alapján kerülnek be különböző munkacsoportokba. Valamennyien részt vesznek a képzési programon. Az önkéntes munkások nem kapnak fizetséget munkájukért, de a Mazs minden évben megrendezi számukra a Micva napot, amelyre sok zsidó szervezetet is meghívnak. Ez a nap az önkéntesek ünnepe: november utolsó vasárnapján műsorral, elismerő oklevelekkel és apró jutalmakkal köszönik meg a munkatársak tevékenységét.

„A támogatás nem tart örökké”

Interjú Taly Shaullal, a Joint Magyarországi Irodája igazgató-helyettesével, a Mazs vezetőjével

– Milyen feltételek tették lehetővé a Mazs megalakítását és fejlődését?
– A Joint 1989-től nyitotta meg másodízben a budapesti irodáját, de már a második világháború után megkezdte tevékenységét Magyarországon, rengeteg anyagi segítséget nyújtva a holokauszt túlélőinek. A szocializmus idején sajnos képtelenek voltunk fenntartani az irodát, ám néhány fedőszervezeten át eljutottunk a rászorulókhoz. Az új idők szeleként 1989-ben engedélyt kaptunk a magyar államtól, hogy újra kinyithassunk, az Amerikai Joint Magyarországi Irodája néven. 1991-ben hoztuk létre a szociális alapítványt, a Mazs-t, ez kiemelten közhasznúnak bejegyzett magyar szervezet. 2005-ben körülbelül 4500 személyen tudtunk segíteni, de az Aranyvonat-kárpótlás ügyintézését is az alapítvány végzi, így klienseink köre már legalább 5500-ra bővült. 2001-ben jutottunk először támogatáshoz a Claims Conference-be befutó kárpótlási pénzekből. Ezt is, mint minden Claims támogatást, több zsidó szervezet, így a holocaust túlélők szervezetei és a Mazsihisz közösen pályázták meg. Az áttörés azonban 2003-ban történt, hatalmas, kedvező változás a Mazs életében: rendszeres, jelentős támogatást kaptunk a Claims Conference-től a kárpótlási alapokból. Ezt a pénzt a Claims döntése szerint nem forintosítva, hanem szociális szolgáltatások formájában tudjuk eljuttatni a rászorulókhoz. A megszaporodott feladatokat teljesítendő, gyökeresen át kellett alakítanunk a szerkezetünket, hisz míg korábban csupán körülbelül 1000 emberen segíthettünk, most ez a szám sok ezerre nőtt. 2006-ban a hitközséggel és Holokauszt túlélő szervezetekkel együtt külön támogatást kaptunk a Claims Conference-től az aranyvonat-ügy miatt, amelyet a Mazs adminisztrál. 2005. szeptemberében ugyanis létrejött a rendezési megállapodást az Egyesült Államok kormánya és a holokauszt magyarországi áldozatai, illetve azoknak az örökösei között. Az aranyvonat-ügy, annak ellenére, hogy rengeteg frusztrációt hozott a felszínre, arra késztette a zsidó szervezeteket, hogy sokkal erősebben működjünk együtt.

– Milyen kapcsolat van a Joint, a Mazs és a Mazsihisz között?
– A 2006-os együttműködésig is voltak közös vállalásai a Hitközségnek és a Jointnak: ilyen például a kóser konyha üzemeltetése, és az étel házhoz szállítása, melyeket a Joint anyagilag támogatott. Mivel a Mazs a kezdetekben kizárólag a túlélők támogatásával foglalkozott, a Mazsihisz az idősklubok, a kórház, idősek otthona fenntartását, kóser étel szállítását, üdültetést, valamint a fiatalabb generációk támogatását végezte. Már a Claims támogatása, de főként az aranyvonat-ügy azt is eredményezte, hogy sokkal szorosabban működünk együtt a Mazsihiszszel és a túlélőkkel foglalkozó többi szervezettel, a NÜB-bel és a MUSZOE-vel. Örvendetes, hogy a Mazs és a Hitközség között mindig elismerésen alapuló, szoros kapcsolat állt fenn. Igaz, ami igaz, az aranyvonat-kárpótlásig néha párhuzamosan dolgozott egymás mellett a két szervezet, de hála a Mazs kiváló adminisztrációs rendszerének, szorosabbra fűzzük szálainkat. És rengeteget fáradozunk azon is, hogy új embereket vonjunk be a közösség életébe. Sok természetbeni adományt: ruhát, cipőt, elektronikai cikket is kapunk, ezeket a Mazsihiszszel közösen osztjuk szét.

– Említette, hogy rendkívüli támogatáshoz jutottak a Claims Conference-től.
– Végül is nem titok, hogy 2004-ben 1 millió 973 ezer dollárt, 2005-ben 1 millió 972 dollárt, míg 2006-ban 2 millió 960 ezer dollárt kaptunk a Claimstől. Az összegből sok ezer klienst támogattunk az évek során. A zsák azonban nem feneketlen: kizárólag a rászorulókat tudjuk segíteni, ezért szigorú kritériumrendszert állítottunk fel. Mindig meg kell vizsgálnunk a kérvényező szociális helyzetét, a jövedelmét, az egészségügyi állapotát és az összes kiadását. A Claims Conference támogatása sajnos nem tart örökké, 2011-re már alig folyósítanak számunkra segítséget. El kellene gondolkoznunk azon, hogy a jelenlegi „Kánaán” után a magyar zsidó szervezetek hogyan oldják meg együttesen a rászorulók támogatását.

– Milyen új tervei vannak a Mazs-nak?
– Szokás szerint tele vagyunk tervekkel: jelenleg azon fáradozunk, hogy egy pszichiáterekből és pszichológusokból álló csoportot hozzunk létre, amelyhez nagy segítséget nyújt a KÚT nevű, független pszichoterápiás alapítvány, akik leginkább a holokauszt-túlélőkkel és a második generációval foglalkoznak. Örömmel emelem ki az önkéntesek szerepét, amely programot folyamatosan fejlesztjük, mivel az önkéntesek a segítségnyújtáson túl, hatalmas szerepet játszanak a zsidó közösség újraépítésében. Munkájuk szervezése és segítése egyre fontosabb számunkra, és az egész közösség számára is.

A Mazs

A Magyarországi Zsidó Szociális Segély alapítványt 1991-ben alapította az American Jewish Joint Distribution Comittee Magyarországi Irodája. A kiemelten közhasznú szervezet kuratóriuma a magyarországi zsidó közélet prominenseiből áll. Az Alapítvány napi működését az általános igazgató Taly Shaul és Háberman Zoltán szociális szakmai igazgató irányítja. Az alapítvány ugyan számos területen – a kóser meleg ebéd házhoz szállításban és egyes ruhaakciókban együttműködik a Mazsihiszszel, de a hitközségtől teljesen független, „apolitikus” intézmény. Elsősorban a holokauszt túlélők, az 1945. május 8-a előtt születettek számára hozták létre, ma pedig számos egyéb szolgáltatással, például gyermekjóléti programmal várja a rászorulókat. A szolgáltatások igényléséhez nyugdíj- vagy kereseti igazolásra, a rezsi kiadásait igazoló papírokra, a zsidó közösséghez tartozást bizonyító okmányokra, és a gyógyszerköltségeket igazoló számlákra van szükség. Az ellátások nem járnak alanyi jogon, a szolgáltatásokról a Tanácsadó Testület dönt. Az alapítvány munkáját jelenleg 9 diplomás szociális munkás, 3 főnővér, 45 gondozónő, 23 ápoló és körülbelül 150 önkéntes munkás végzi. Noha a túlélők legalább 85 százaléka Budapesten él, a Mazs tevékenysége nem korlátozódik a fővárosra: számos, például otthonápolási program működik vidéken is, főleg Debrecenben, Pécsett, Győrött, Miskolcon és Pest Megyében. Tavaly vidéken összesen 4191-szer kereste fel szakképzett ápolónő a rászorulókat, azon kívül, hogy csomagban kap gyógyszert jelentős számú vidéki túlélő.

Tevékenységi köre

Holokauszt-túlélők számára otthoni szakápolás a Claims és az OEP finanszírozásában, gondozási munka (átlag heti 6 óra takarítás, bevásárlás stb.), rezsi-, gyógyszer- és közlekedési hozzájárulás, lakáskarbantartás, étel házhozszállítás közösen a Hitközséggel, pszichológiai, pszichiátriai segítségnyújtás. Ezen túlmenően gyógyászati segédeszközök kölcsönzése, ruharaktár a rászorulóknak, közösen a Hitközség szociális osztályával, gyermekjóléti program, önkéntes segítő programok, fogyatékosok integrációs programjai.


© Copyright 2010 - MAZS Alapítvány (www.mazs.hu) - Minden jog fenntartva.